English | Telefonkönyv | ETR | Moodle  

PTE-TTK
Linkléc
    >Nyitólap<   >Galéria<   >Archív adatok<   >Grafikonok<   >Utolsó 24 óra<   >Státusz<   >Grafikon rendelés<
 
Automata Meteorológiai Mérőállomás

A mérőállomás a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti tömbjének területén található, az atlétika pálya mellett, nem messze a régi műszerkert területétől. Az automata VAISALA típusú állomás, amely egy számítógépből és a hozzá csatlakoztatható különféle szenzorokból áll. A szenzorok csatolása szabványos, így a különböző mérési programokhoz tetszőleges műszerkombinációt lehet összeállítani.

Az állomás mérési programja teljesen automatizált. Az adatokat egy perces gyakorisággal gyűjti, melyek a hőmérséklet, relatív páratartalom, légnyomás (állomásszinti, műszerszinti, és tengerszinti) csapadékmennyiség, szélirány, szélsebesség. Az alapadatokon kívül van egy plusz szenzor, amely a levélfelületek nedvességéről szolgáltat információkat.

Hőmérséklet, harmatpont és a relatív páratartalom mérése

Ezen egyik legalapvetőbb meteorológiai paramétert az ellenállásmérésen alapuló platina hőmérő szolgáltatja. A mérés elve az, hogy a platina ellenállása csak a hőmérséklettől függ, és ezt nagy pontossággal lehet megmérni, illetve átalakítani hőmérsékleti értékké. A hőmérővel kombináltan van a harmatpontmérő műszer, amelyben egy kondenzátor kapacitásának meghatározásával lehet a harmatpontot megállapítani. A harmatpontból és a hőmérsékletből ezek után bármely nedvességre vonatkozó paraméter kiszámolható, mint például a relatív páratartalom (hr). Egyébként egy egyszerű összefüggés segítségével kb. 1 oC-os pontossággal (50% relatív páratartalom felett) megbecsülhető a relatív páratartalom az aktuális és a harmatpont hőmérséklet ismeretében:

hr = 100 - 5(T - Td)

, ahol T az aktuális léghőmérséklet, Td pedig a harmatpont. Az egyszerű összefüggés értelmében minden 1 oC hőmérséklet különbség növekedés az aktuális és harmatpont hőmérséklet között (száraz és nedves hőmérőn mért hőmérsékletek között) 5 százalékkal csökkenti a relatív páratartalmat (a megközelítés természetesen némi hibával terhelt). Természetesen léteznek pontosabb, de egyben bonyolultabb összefüggések is.

A két műszer (platina hőmérő és a harmatpont mérő) folyamatosan mér, két másodperces mintavételezéssel, így az átlag a maximum és a minimum hőmérséklet, hasonlóan a nedvességadatok szélsőségei és középértéke könnyedén meghatározható.

A léghőmérsékletet 2 méter magas méri az automata, azonban a talajfelszín alatt is találhatunk hőmérőt, amely 5, 10 és 20 centiméteres mélységekben méri talajhőmérsékletet.

Légnyomás mérés

A szenzorban három darab mérőszelence helyezkedik el, eme három eszköz által mért légnyomások átlagaként alakul ki a műszerszinti légnyomás. Mértékegysége a hPa. Ezt az értéket a műszerhez tartozó kalibrációs adatok segítségével 0 fokos hőmérsékletre számítja át az automata (QFE). A léghőmérséklet ismeretében, különböző formulák segítségével ki meghatározásra kerül a tengerszinti légnyomás, amely lehet a meteorológiában használatos (QFF), illetve a repülésben alkalmazott (QNH). Az állomásszinti és a műszerszinti légnyomás alig különbözik egymástól, mivel mindössze két méter a különbség, bár a mért nyomásértékekből ez is kiolvasható (kb. 0,2 hPa).

Közismert, hogy a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken a légnyomás, a Mount Everesten (8848 m) átlagosan mindössze 34 kPa ez az érték, tehát a tengerszinten mért átlagérték (101, 325 kPa) alig több mint egy harmada.

Csapadékmérés

A csapadékmennyiség meghatározását a Lambrecht cég által gyártott automata csapadékmérő végzi. A mérés elve, hogy a 200mm átmérőjű gyűjtő hengerből a csapadékvíz, vagy az elolvasztott hó egy billenő edénybe folyik, ahol egy adott mennyiség összegyülekezése után az edény átbillen. Egy mágneses kapcsoló érzékeli a billenést, és jelet küld az adatgyűjtőnek. Egy billenés 0,1 mm csapadéknak felel meg. A billenések számlálásával és azok tízperces rögzítésével nem csak a csapadék összes mennyiségét tudjuk meghatározni, hanem a csapadékintenzitást is nagy pontossággal tudjuk mérni. Egyébként az állomás területén rendelkezünk egy hagyományos Hellmann-rendszerű csapadékmérővel is.

Szélsebesség, szélirány

A szélsebesség mérésére egy kúpos kialakítású kanalas szélkerék szolgál, elektronika számolja a forgórész fordulatainak számát. A műszerrel mérhető legkisebb szélsebesség 0,1 m/s, a legnagyobb szélsebesség 50 m/s. A szélirány meghatározását végző szélzászló optikai elektronika segítségével 2,5° pontossággal mér. A szél nagymértékű változékonysága miatt pillanatnyi értékek nem kerülnek rögzítésre, csak tíz percre vonatkozó átlagos irány és átlgos sebesség, illetve ezen időszakban a mért legerősebb szélsebesség és annak iránya.

Levél nedvesség

A szenzor azon időtartam meghatározására szolgál, ami idő alatt a leveleket harmat borítja. Ennek az információnak a növényvédelemben van nagy szerepe.

Globálsugárzás

A globálsugárzás azon sugárzások összessége, amely a horizont feletti térrészből érkezik. Része a napból érkező direkt sugárzás, és az égboltról érkező diffúz vagy szórt sugárzás. A mértékegysége W/m2, ami azt mondja meg, hogy hány wattnyi teljesítményű sugárzás érkezik adott időpontban egységnyi felületre.

Adatgyűjtés és tárolás

Az adatgyűjtő automatából bizonyos időközönként a hozzá csatlakoztatott számítógép legyűjti az adatokat és azokat egy adatbázisba írja. Innen tetszőleges segédprogram alkalmazásával a felhasználók elő tudják hívni a kívánt információkat. Internetes kapcsolaton keresztül ez a számítógép kapcsolatba tud lépni az Országos Meteorológiai szolgálat adatbázisával, így az adatok bekerülnek a nemzeti meteorológiai megfigyelési hálózat adatai közé.


Hozzáférési szintek

A szerver ezt a webfelületet is szolgáltatja, különböző hozzáférési szintekkel.
A fenti menüben színkódokkal jelöltük a különböző hozzáférési szintekhez kötött funkciókat, a következők szerint:

  • zöld -- szabadon hozzáférhető
  • kék -- a Kar területéről szabadon hozzáférhető, kívülről jelszavas azonosítás szükséges
  • piros -- csak jelszavas azonosítással elérhető

Kapcsolatok

  • érdeklődés hozzáférésekkel kapcsolatban: sczigany@gamma.ttk.pte.hu címen.
  • technikai kérdések: carlos@gamma.ttk.pte.hu címen.
  • A mérőállomás iwiw klubja
  • Az állomás a médiában: Pécsi Újság
    BAMA (forrásként)

    Az időjárás állomás koordinátái:
    északi szélesség: 46.077666
    keleti hosszúság: 18.207135
    tengerszint feletti magasság: 174m (balti alapszint)


jobb sarok
linklec
Telefonkönyv Gamma Chat Gyík Fórum Ugródeszka Levél a Webmesternek Letöltések Természettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem